Isten majdnem t�k�letes volt. Mindentud� �s mindenhat�. Csak egy hib�dzott: nem hitt �nmag�ban. De hihet e �nmag�ban az egyed�li l�tez�? Hiszen minden hit alapja a viszony�t�s. A neml�tez�t viszony�tjuk a l�tez�h�z. A l�tez�r�l tudunk, a neml�tez�ben hisz�nk. A rem�lt dolgok bizonyoss�gk�nt val� meg�l�se -ez a hit, mondja P�l. De mihez viszony�t a l�tez�? Hiszen, ha csak � l�tezik, akkor nem l�tezik nem l�tez�, amihez viszony�thatn� �nmag�t. “Vagyok , aki vagyok!” -bizonygatta M�zesnek. “Vagyok �s nagyon er�s vagyok!” -bizonygatta J�bnak. “Nagyon nagy �llatokat teremtettem, krokodilt, b�ln�t �s v�zilovat. Ez nem impon�l neked?” Szeg�ny Isten. Istennek musz�j volt teremtenie, hogy hihessen �nmag�ban. �sv�nyt teremtett, n�v�nyt, �llatot, embert �s angyalokat, mindenf�le �gi hierarchi�kat. Mi�rt nem teremtett helyett�k m�g egy Istent? Nagyobbat �nmag�n�l. �s akkor nem kellet volna megtestes�lnie, meghalnia a keresztf�n, pokolra menni �s f�lt�madnia. Elk�pzelek egy Istent, aki egyre nagyobb Isteneket teremt �nmag�n�l. �s azok is, m�g nagyobbakat. Olyanok m�r, mint a Matrjoska baba, egy �ri�si Istenben elf�r tizenh�rom kisebb. A legkissebet embernek h�vj�k. Helyben vagyunk. Akaratlanul is elmondtam a teremt�s t�rt�net�t. Aludjatok j�l.